A dohánytermesztés károsítja az egészségünket, a termesztők egészségét, és a bolygónk egészségét is. A dohányipar akadályozza a dohánytermesztés helyett más növények termesztésére irányuló kísérleteket, hozzájárulva a globális élelmiszerválsághoz.
A kampány fő üzenetei:
- A dohánytermesztés és a dohánytermékek használata károsítja a környezetet
- A dohányipar takarítsa el az általa okozott szemetet
- Szokjon le a dohányzásról a bolygó megóvása érdekében
- Segítsük a dohánytermesztőket, hogy térjenek át valamilyen fenntartható növény termesztésére
Világszerte több mint 124 országban termesztik, becslések szerint 3,2 millió hektár termékeny földterület felhasználásával. A 3 legnagyobb dohánylevél termesztő (Kína, Brazília és India, termelési sorrendben) a globális termelés 60%-át adja. Ahogy a közepes és magas jövedelmű országok szabályozásai szigorodnak, a dohányipari vállalatok egyre inkább az afrikai országokat célozzák meg, hogy növeljék a dohánylevél termesztést.
A WHO a Dohányzásmentes Világnapra egy 103 pontot tartalmazó listával is készült, amin a dohányzás abbahagyása melletti érvek és megdöbbentő tények szerepelnek:
- Évente több mint 1 millió ember hal meg a világon a passzív dohányzás miatt.
- A passzív dohányzásnak kitett embereknél nő annak kockázata, hogy a TBC-fertőzésből kialakuljon az aktív betegség.
- A passzív dohányzás miatti dohányfüstnek való kitettséget a 2-es típusú cukorbetegséggel is összefüggésbe hozták.
- Egy tanulmány szerint a dohányosok átlagosan 1,4 millió dollárt égetnek el – ebbe beletartozik a cigaretta ára, az orvosi kezelési költségek, és a fizetés kiesés.
- A dohánytermékek használata globálisan kb. 1,4 trillió USD terhet jelent az egészségügynek, amely a dohányzás által okozott megbetegedések kezelésének költségéből és a dohányzás miatt elveszített humán tőkéből áll össze.
- Minden évben több mint 8 millió ember hal meg a dohánytermékek miatt.
- A vízipipa ugyanolyan káros, mint a dohányzás egyéb formái.
- A füstnélküli készülékekben lévő nikotin gyorsabban felszívódik, mint a hagyományos cigaretta esetében, így fokozza a függőség kialakulását.
- A cigarettacsikkek a leggyakrabban kidobott hulladékok közé tartoznak a világon, és ez a leggyakoribb szemét, amelyet a strandokon, vízpartokon megtalálunk világszerte.
- A cigarettacsikkekben olyan veszélyes anyagokat azonosítottak, mint az arzén, az ólom, a nikotin és a formaldehid. Ezek az anyagok beszivárognak a csikkekből a vizekbe és a talajba.
- A legtöbb cigarettát gyufával vagy gázzal töltött öngyújtóval gyújtják meg. Ha például egy fagyufát két cigaretta meggyújtásához használnak, akkor az évente globálisan elszívott hat billió cigaretta meggyújtásához szükséges három billió gyufát kilenc millió fa kivágásával lehet előállítani.
- A dohánytermesztés általában jelentős vegyszerfelhasználással jár – beleértve a növényvédő szereket, a műtrágyákat, és a növekedés-szabályozókat. Ezek a vegyszerek hatással lehetnek az ivóvízkészletekre, a dohányterületekről történő elfolyás miatt.
- Minden 300 legyártott cigaretta (kb. 1,5 karton) gyártásához egy fa szükséges a dohánylevél szárításához.
- Az évente előállított 6 billió szál cigaretta kb. 300 milliárd dobozt jelent (feltételezve, hogy egy csomagban 20 szál van). Feltételezve, hogy minden üres doboz kb. hat gramm, ez a mennyiség kb. 1.800.000. tonna hulladékot jelent, amely papírból, tintából, celofánból, fóliából és ragasztóból áll. A terjesztéshez használt kartonok és dobozok a csomagolás dobozával együtt legalább 2.000.000. tonna szilárd hulladékot jelentenek évente.
A teljes listát a WHO honlapján olvashatják.